A Magyar Kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A napról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Szokolay Sándor zeneszerző, aki a Himnusz hanglemezen való kiadását is szorgalmazta, tette fel a kérdést: „Tudják-e, hogy Himnuszunk a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza?” Mert sohasem iktatták, nincs dokumentum arról, hogy vált hivatalos himnusszá. (…) A nép tette azzá.”- mondta. Terve meg is valósult, de a hivatalossá tétel kérdése így is csak 1989. október 23-án történt meg. Az a törvény kimondja: „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” Bár ez a törvény sem teljesen pontos, így a magyar Alaptörvényben a mai napig is tévesen szerepel, mivel csak a költemény első versszakát énekeljük, ez számít hivatalos himnusznak.

 

A magyar kultúra sokszínűségéből kaptak keresztmetszetet mindazok, akik részt vettek a Nyíregyházi Cantemus Kórus soron következő bérletes hangversenyén szombat este a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében. A magyar kultúra napja alkalmából megrendezett koncerten versek, zongoraművek és kórusművek hangoztak el főleg a XX. és a XXI. századból. A hangverseny lendületességét és ünnepélyes hangulatát már az első műsorszám megadta, ugyanis összkari előadásban és a Debreceni Rézfúvós Együttes közreműködésében Tóth Péter Cantate Domino című szerzeménye csendült fel.

 

Hoppál Péter Kultúráért Felelős Államtitkár ünnepi beszéde elején idézte Kodály Zoltán 1957-ben megfogalmazott gondolatát: "Nincs megalkuvás művészetben és magyarságban!" E szavak ma is - 75 évvel később - elemi erővel hatnak ránk és most, amikor 200 éves nemzeti himnuszunkat is ünnepeljük a Magyar Kultúra Napján, talán még időszerűbbek, mint valaha. Kiemelte, hogy az országgyűlés a 2022. december 7-én hozott határozatában január 22-ét, immár közjogilag is a Magyar Kultúra Napjává nyilvánította. A határozatban az országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy e nap alkalmából olyan rendezvényeket szervezzenek az intézmények és közösségek, amelyek méltó módon jelenítik meg Magyarország gazdag kulturális életét és előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését. Beszédében méltatta a Nyíregyházi Cantemus Kórust, melynek énekkarai 2025-ben már fennállásuk 50.-ik évfordulóját ünnepelhetik és ez idő alatt folyamatosan bizonyították, hogy hangversenyeik a legmagasabb művészi színvonalon jelenítik meg mind azt, ami számunkra a magyar kultúrát, kulturális örökségünket jelenti.

Az ünnepi gondolatok után Szarvas József Kossuth-díjas színművész előadásában az érdeklődők meghallgathatták Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét, majd a közönség bevonásával és dr. Hoppál Péter zongorakíséretével összkari előadásban csendült fel a magyarok nemzeti imája.

Tavaly a Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál egyik jótékonysági rendezvényén 500 ezer forint gyűlt össze, amit a szervezők a nyíregyházi tehetséges diákok támogatására ajánlottak fel. Tíz fiatal között osztották szét ezt a bevételt, a támogatást dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere adta át a diákoknak az ünnepi hangversenyen. A támogatott diákok: Balogh Fanni, Czuczor Ramóna, Dzjapko Rebeka, Fabu Viktória, Gulyás Zsófia, Kovács Mikolt, Nánási Anna, Rádai Kornélia, Susla Vince István, Szikszai Ákos.

A hangversenyt egy ősbemutató is színesítette, Tóth Péter Carpe Diem című szerzeményét a Pro Musica Leánykar mutatta be. A művet még tavaly, Szabó Dénes 75. születésnapjára írta a zeneszerző, aki személyesen is részt vett művének első nyilvános bemutatóján. A hangversenyen közönség Szarvas József Kossuth-díjas színművész ihletett versmondását és Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész káprázatos játékát is élvezhette. Az ünnepi koncerten fellépett a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Leánykar, a Cantemus Vegyeskar, vezényelt Márkus István, Tóth Donát, Szabó Soma Liszt-díjas és Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy.

Szilágyi Szilárd